Az “Írónők a hálón” a „Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán” című OTKA projekt keretében készült, és 12 írónőt mutat be. Találsz itt portrét, szövegtárat, galériát, idézeteket, kritikát.

Az oldal egyszerű, átlátható és könnyen kezelhető. A Prezi, a Morph, a Flickr és az issu.com online felületeinek lehetőségeit is használja, így kellően modern és csábító a kor fiataljai számára is.

“A webes megjelenítés lényege, hogy az egyes alkotók és alkotások ne elszigetelten, hanem a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatkozzanak meg, ahogyan a valóságban is léteztek, ezért hoztunk létre egy közel százötven diából álló prezit, ’Kor-terem’ címen.” – írják a honlap bevezető szövegében.

A kutatási programnak köszönhetően létrehozott, összegyűjtött ismeretanyagok, adatbázis és olvasható, hallható érdekességek célja az volt, hogy a férfi és női irodalmi sokaság ezer szállal összekapcsolódó világát végre a korabeli nőírók munkásságának, élményeinek és életének bemutatásán keresztül tükrözzék vissza a készítők.

A honlap bemutatkozó szövegéből kiderül, hogy fontos volt, hogy ne egy elszigetelt, új, nőírókra koncentrált összegzés szülessen a kutatás során, hanem a korabeli művészeti világ integrált részeként jelenjen meg az irodalmi élet ezen vetülete. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az egyes írónői bemutató szövegekben található egy ’Ismerősök’ oldal is, ahol szerepelnek a kor szellemi életének jelentős férfi egyéniségei is, úgy mint Justh Zsigmond, Fülep Lajos, Pekár Gyula, Malonyai Dezső, Eötvös Károly, Jászi Oszkár, Molnár Ferenc, Szabó Ervin, Bródy Sándor stb.

Példaként Erdős Renée esetében, a róla készült oldalon az ismerősök között szerepel Kaffka Margit, Bródy Sándor vagy Molnár Ferenc. De itt találod rövid életútját, idővonalba rendezett fontos életeseményeit, fotókat, külső hivatkozásokat, a róla írt irodalomkritikai írásokat és digitalizált szövegeket is.

A honlap ’Szövegtár’-ában több ezer oldalnyi nehezen hozzáférhető szépirodalmi szöveget (regényeket, versesköteteket, drámákat, novellás köteteket) digitalizáltak és tettek elérhetővé, s ezzel egyúttal közkinccsé is ezeket a méltatlanul elfeledett, illetve sosem ismert szövegeket.

És ki a 12 megjelenő írónő?

Az ’Íróportrék’ blokk a Wohl-nővérek munkásságával indít, akik a 19. század második felének irodalomszervező alakjaiként meghatározzák a korszak nőirodalmát, és reprezentatívan irányítják a publikációs fórumokat.  A sort folytatja Czóbel Minka, Teleki Sándorné,  Szalay Fruzina, Lux Terka, Tormay Cécile, Lesznai Anna, Erdős Renée, Tutsek Anna, Ritoók Emma és Gulácsy Irén.

Az írónők kiválasztásakor az volt a fő szempont, hogy a 20. század évfordulója környékéről, minden évtizedből kerüljön fel legalább egy-két prominens alkotó a palettára.

Időrendben haladva a 20. század első felében végig követhetjük a választott írónők munkásságát, facebook-szerkezet szerűen bemutatva kapcsolataikat, publikációs fórumaikat, pályájuk kronológiáját, rövid pályaképet nyújtva róluk, megjelölve néhány internetes hivatkozást, ami újabb hasznos információkhoz vezeti az érdeklődőket.

Érdekességként kiemelem, hogy megjelennek olyan nevek, mint a korszak egyik legnagyobb példányszámban publikáló, s a női olvasóközönség körében igen népszerű, “Szikra” becenevű Teleki Sándorné, az írói honoráriumából saját villát építtető Erdős Renée, vagy az emancipáció ügyében elkötelezett, pezsgő művészeti szalont éltre keltő Wohl-nővérek.

*

Az oldal és a kutatási projekt időtartamánál hosszabb távra terveznek: céljuk az 1890-től napjainkig terjedő időszak nőíróinak bemutatása, ebbe illeszkedik a ma már bemutatott és olvasható 1890 és a II. világháború közti periódus.

*

Jó kattintgatást!

a honlap: http://ironok.elte.hu

szövegtár: http://ironok.elte.hu/index.php/szovegtar