Te hallottál már az angolszász országokban megjelent “válás napjáról”? Nem valami hóbortról van szó, hanem világtendenciáról.

Karácsonykor törjük magunkat a békés-szeretetteljes ünnep megvalósításáért, aztán január első munkanapjain mégis a válási folyamatról olvasunk legtöbbet a neten. Ezt az adatot az internetes keresők statisztikája mutatja ki évek óta.

Korábban foglalkoztam már a témával, vajon divat lett-e a válás, vagy egyéb tendenciáknak köszönhetően nincs csökenés a válások számában, és azt is vizsgáltam egy cikkemben, mik a leggyakoribb válóokok. Most mégis újdonságként hatott rám, hogy már válás napja is létezik, sőt, nem is olyan újkeletű, trendi dolog ez az angolszász országokban. (olvasom a hazipatika.hu oldalon 2017-ből)

A nők 2,5-szer többen élik túl férjeiket

Az bizonyos, hogy Magyarországon, a KSH adatai szerint az utóbbi évtizedben hiába nőtt meg a házasodni vágyók száma, – és közben nőtt az élettársi kapcsolatot bejegyzőké is! – 2016 óta is több összességében a felbomló házasságok száma halálozás, vagy válás miatt.

A napokban elburjánzó fitneszgurus életbölcsességekkel kapcsolatban megjegyezhető a témában az is, hogy hiába az összességében növekvő élettartam, a nők még mindig 2 és félszer többen élik túl férjeiket/házastársaikat. (ennek sok oka között van a férfiak elhízottsági mértékének növekedése 45 év felett, s persze a biológiai adottságok, miszerint a nők a gyermekvállalással – kutatások bizonyítják, hogy – megerősítik saját genetikai állományukat, sejtjeik ellenállóbbakká vállnak – ennyit az elhízott anyák témájáról)

A középfokú végzettségűek házasodási kedve nőtt leginkább

Egyúttal az is kimondható, hogy a felsőfokúaknál csökkent a házasodási kedv, illetve nőtt a válások száma.

Hogy a CSOK-támogatásos időszak valóban megtolta a házasodási kedvet kis hazánkban, az is jelzi, hogy eleve a gyermekkel rendelkezőknél nőtt a házasodási kedv az utóbbi pár évben. Ahhoz pedig nem szükséges statisztikai elemzés, hogy ezzel egyenes arányban feltételezhessük, bizony közülük kerül ki az elváltak jó része is.

Már azt is elemzések mutatják ki, hogy a házasuló kedv nem hoz több gyereket a családba. Viszont a csonka családok száma egyértelműen nő.

Januárban válnak el a legtöbben?

A válasz nem egyértelműen igen. Az viszont biztos, hogy az ünnepek utáni sérelmekkel és bűntudattal teli időszak – és a gyerek-szempont álságos tekintetbe vétele, miszerint miattuk meg kell élni békében, együtt a karácsonyt – első kiemelkedő hónapja a január, majd februárban és márciusban is vezető keresési kifejezés Magyarországon is a válási procedúra témaköre.

Világszerte az ügyvédek statisztikai feljegyzései szerint viszont egyértelműen nyomot hagy január első munkanapján a “válás” kifejezés, hiszen az új év, új kezdet időszaka határozott cselekvésre ösztönzi az emberek tömegeit. Az Independent cikkében meglepő adat , hogy már 2020-ban 84%-kal több keresés indult a válási folyamatokkal kapcsolatban a neten, mint az előző év hasonló időszakában.

Hogy mindez a folyamat változni fog-e, és ha igen, mitől, nagyon nagy kérdés. Azt hiszem, nem efelé tart hazánk és a világ nagy része sem. Valamilyen tudatossági szintfejlődést azonban szerencsés lenne elérnünk a gyerekvállalás és házasság terén is, s nem pusztán trendek és támogatások alapján ad hoc döntésekre “alapozni”. Szerintem.