Ismered a biblioterápiát? Gondolnád, hogy érzelmi és viselkedési zavarra, vagy az elmúlás békés megközelítésére is használják ezt a módszert?

Valójában a 19. századtól sok országban bevett terápiás módszer a könyvek általi gyógyítás. Legfőbb célja az önismeret-fejlesztés, a kommunikációs készség, a problémamegoldó és kreatív gondolkodás, az empátia, a csapatmunka iránti fogékonyság beindítása.

A Magyar Irodalomterápiás Társaság 2010-ben jött létre, pontosan azzal az ismeretterjesztő és segítő céllal, hogy egyrészt minél többen megismerjék és felismerjék ennek a művészetterápiás módszernek a hasznos oldalát, vagy éppen eltanulják a fejlesztésben és segítő szakmákban dolgozók a benne rejlő lehetőségeket.

Honlapjukról tudom, hogy a szépirodalmi művek gyógyító hatását évszázadok óta szinte minden kultúrában elismerik. A biblioterápiának két formája jellemző: „a receptív terápia a művek élményszintű, élőszóban történő feldolgozására összpontosít, aktív terápiában pedig a kliensek, páciensek maguk írnak verset, naplót, emlékiratot stb… A kiindulópont lehet egy-egy idézet, vagy egy csoport kollektív emlékeseménye.”

 

Hol, kiknek és hogyan zajlik a terápia?

 

Ezek a csoportos beszélgetések lényegében semmiféle kommunikációs előképzettséget nem igényelnek, csupán saját, kapcsolódó élményeink felszabadító megosztása, a személyes érintettség a lényeg. Másokat hallgatva újabb és újabb szemléleteket, látásmódokat ismerhetünk meg, és a beszélgetés központjául szolgáló mű értelmezése is könnyebb a személyes élettapasztalatokon keresztül. Az egyes alkalmakon saját megoldási módokat, eszközöket találhatunk adott kérdésekre és problémákra, melyeket másoktól leshetünk el, vagy éppen az olvasmány/idézet alapján képződik bennünk újszerű gondolatként.

• Gyerekek részére iskolás kortól javasolható mindez személyiségfejlesztésre, szocializációra, csoportmunkára, szorongások, kommunikációs nehézségek feloldására. Segítheti a felnőtté válás folyamatát. (külön ajánlott helyszínek: a nevelési tanácsadók, a gyermekotthonok, a hátrányos helyzetű gyermekeket felvállaló oktatási intézmények)
• Gyógypedagógia során az önismeret, az énkép erősítése és a művészet adta varázslatos, gyógyító-fejlesztő hatása kiemelkedő.
• Az idősek a legtöbbet olvasó korosztály minden kultúrában. Számukra ez a fajta csoportos elfoglaltság a magányt, a hasznosságtudatot, a kompetenciaérzést fejleszti. Nem mellesleg játékosan a lelki és a szellemi fittséget is erősíti.
• Kórházban, a betegágy mellett: „A biblioterápiát, mint terápiás formát a XX. század első évtizedeiben kezdték alkalmazni a tartósan szanatóriumban lévő betegek és háborús veteránok gyógyításában és rehabilitációjában.” Számos esetben súlyos érzelmi és viselkedési problémákkal küszködőkön is segíthetnek a nővérek, orvosok ezen terápia elsajátításával. „Azáltal hogy a páciensek rendszeresen feladatot kapnak, foglalkozásokon vesznek részt a kórházi tartózkodásuk során, aktivizálódnak, ezáltal javul az együttműködő készségük (compliance), így a kezelésre szánt idő rövidülhet. A hospitalizáció okozta pszichés terhek is csökkenek és az addig szinte észrevétlenül magára hagyott ember végre azt érezheti, hogy a problémáival már nem egyedül kell tovább küzdenie.”
• Börtönökben elsősorban nem a pszichés gyógyítás, hanem a személyiség fejlesztése, a proszociális értékek tisztázása, rögzítése zajlik az irodalomterápia által. Az eltérő álláspontok és vélemények megjelenése segíti az empátia és a tolerancia fejlesztését az elítéltekben. Önismeretükön dolgozva elgondolkodnak pozitív és negatív tulajdonságaikon, s a csoportmunka okán a társadalmi elvárásokra és törvénytiszteletre is nagy hangsúlyt fektetnek.

Fontos: a módszer nem ajánlott a klinikai pszichológia területén az akut pszichotikus állapotban, a krízishelyzetben, és a súlyos depresszióban lévőknek!

*

Könyveket és cikkeket az irodalomterápiáról itt találsz: http://www.irodalomterapia.hu/konyvek-irasok.php

*

képek forrása: pixabay.com