Egy barátnőm ajánlott egy friss blogot, ahol azonnal szembejött velem egy igazi NŐI téma: a csikló-mindentudó! Megdöbbentő adatok és rémisztően hiányos, világméretű tudatlanság. Így összegezhető mindaz, amit a tudomány, s mi kisemberek tudunk, vagy tudni vélünk a női gyönyörszerző testrészről. Kattints, ha mersz!

A cikk egyik lényeges tényszerű mondanivalója az, hogy „… a tudomány a csiklót hivatalosan csak 1998-ban fedezte fel.”

Mivel magam is híján vagyok testrészeink alaposabb háttérismeretének, azonnal végigrágtam az inspira.blog.hu izgalmas és informatív anyagát, melyet a blogger egy amerikai vizuális művészeti projektről készített cikk alapján fordított le magyarra.

Az amerikai művésznő plakátokon, szobrok formájában, s persze a média segítségével minden csatornánk igyekszik TÖBB információt és tényt átadni a csikóról. Képi és nyelvi leleményességben nincs hiány!

„Cliteracy” = clit – csikló + literacy – műveltség

Én most pár lényegi részt emelek ki a bőséges anyagból, részletekért az inspira blogot keressétek, vagy a művésznő blogját:

“1998-ban az ausztrál urológus, Helen O’Connell publikált egy tanulmányt a Journal of Urology urológia szakfolyóiratban, amiben leírta a csikló valódi méretét és kiterjedését. O’Connell szerint a nyugalmi állapotban lévő csikló, melynek nagyobb része nem látható, akár 9 cm hosszú is lehet – ami akár hosszabb is lehet, mint egy nyugalmi állapotban lévő pénisz.

Ahogy Robert King, az írországi University College Cork professzora szerint a csikló valódi anatómiájáról már jóval korábban, az 1800-as évek közepén is jelent meg leírás a tudományos irodalomban. Ám King azt is írja, hogy O’Connell kutatómunkája olyan mértékben tárta fel a csikló felépítését, mint korábban senki más.

Csikló-kisokos az amerikai “Cliteracy projekt” alapján

A new york-i művész (a képen), Sophia Wallace, azt szeretné, ha az emberek többet tudnának a csiklóról.

„Érdekes kettősség az a paradoxon, hogy egyrészt a női test az elsődleges szimbóluma a szexualitásnak, használata áthatja a reklámokat, a művészeteket és a mainstream erotikus képi világot. Ugyanakkor a csikló, az igazi női szexuális szerv, gyakorlatilag láthatatlan” mondta Wallace a Creem magazinnak.

Tavaly, az Art & Law nevű művészeti program keretében Wallace egy olyan multimédiás projekten kezdett dolgozni, amiről azt remélte, segítenek megkérdőjelezni ezeket a tévképzeteket, és fellibbenteni a fátylat a női testtel kapcsolatos tudatlanságról.

Cliteracy című projektjének, ami folyamatosan tart, részét képezi többek között a „100 Laws of Cliteracy” (A csikló-műveltség 100 törvénye) c. mű, a szervvel kapcsolatos street art, illetve egy „csikló rodeó”, aminek keretében egy óriási interaktív, aranyszínű csikló-szobrot állítottak.

Mi tehát a „Cliteracy”?

„Olyan módon szerettem volna a női nemi szervekről beszélni, amiről úgy éreztem, hogy nem nagyon beszélnek. Számomra ez a szó, hogy „cliteracy” (clit – csikló, literacy – műveltség), tökéletesen összegzi a projektet. Egy nagyon frappáns, csodás kis szó, ami annyira sok mindent foglal magában nagyon egyszerűen és gyorsan. Rávilágít a női testtel kapcsolatos totális műveletlenségre és hozzá nem értésre.”

Részletesen a projektről és még több infó a csiklóról itt az inspira blogon olvasható:
http://inspira.blog.hu/2014/08/15/cliteracy

vagy  a projektről Sophia Wallace blogján: http://www.sophiawallace.com/